Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.
| | Orbán Béla:
SABBATH SKALIM- SÉKELEK SZOMBATJA
Sabbath Mispátim -...törvények, emberi jogok
Heti igeszakasz /párásá/ :
2 Mózes 21,1 - 24,18 ;3o,11-16
Záró rész/háftora/:I. Kir.12,1-17
A mai napon Ádár hó előtti utolsó sabbatot ünnepeljük.
E szombat neve Sabbat S`kálim, a Sekelek Szombatja.
Ebben az időben kell kihirdetni két rendelet végrehajtását:
A Templomadó, vagyis fél sekel / Máhácit Hásekel / befizetését, amelyért a közeljövőben jönnek a beszedők.
Mindezt egy hónappal Nisszán hó előtt.
E hónap kezdete egyben a bibliai idők idején az Új Év kezdete is.
Izrael királyainak e hó első napjától számították uralkodásuk éveit
E hónapban van az Első Zarándokünnep, Peszách is.
E hónap a sekelek adományozásának ideje, mely adományokból mutatták be a közösségi áldozatokat.
A szombat nevében szereplő fél sekelt bekának nevezi az írás / 2.Mózes 20,13/, /2. Mózes 38,26/, mert a bét-kuf-ájin jelentése: kettéhasítani, vagyis a sekel ketté osztandó.
A pusztai népszámláláskor minden 20 év feletti résztvevő ezt köteles volt megfizetni, még a papok is, akik az adófizetés alól fel voltak mentve.
Az így befolyt összegből vásárolták meg az áldozati állatokat.
A hónap 15. napján megjelentek a pénzváltók, és beszedték, majd templomi használatra alkalmas pénzre átváltották, majd 25.-én a Szentélyben átadták a begyűjtött pénzt.
Gondoskodtak arról is, hogy az adósoktól zálogot vegyenek, vagy behajtsák.
Napjainkban, mikor a zsidóknak nincs Templomuk, és így nem tudnak áldozatot bemutatni sem, az illető országnak megfelelően /pl. ezüst dollár 1/2 része, stb./ ezt beszedik Purim idején.
Az ekkor összeszedett, befolyt összeget a szegények közt osztják szét.
Az Újszövetségben olvashatjuk, hogy Jesua is megfizette ezt a templomadót, nehogy megbotránkoztassa a zsidókat Kapernaumban. / Máté 17, 24 - 27/
Tehát ma fel kell hívnom a figyelmét mindenkinek, hogy elérkezett az adófizetés ideje!
Természetesen most nem pénzről szólok, csupán ezüstről, mely a megváltás jelképe a Bibliában.
Tehát most van az ideje, hogy mindenkinek, ki eddig nem tette meg, fizetnie kell.
A váltságdíj, fizetésünk ára és módja: az életünk átadása, hogy a Templomba bemehessünk.
A Templomba, mely maga Jesua HaMassiah és általa Isten Országa, az Örök Élet.
Ezt az adót "korbán cibbur"-nak hívják, mely a Templomnak adott adó, és felhasználása révén áldozat.
Az egyik legtapasztaltabb „pénzügyi szakértő”, ki maga is beszedő volt, Máté ezt a "Templom Kincsének" nevezi /Mt. 27, 6/, akkor, mikor Júdás visszaadta az árulás harminc ezüstjét.
Akkor sem fogadták el a főpapok, és a mi korbánunk, ha nem tiszta, Isten el nem fogadja, és a mi Főpapunk, Jesua előtt sem kedves.
A templomba bemenni nem más, mint elfogadni Jesua váltságdíját úgy, hogy cserébe odaadom az életemet.
Ezzel fogadom Őt el, mint mindenben Uramat, hogy Ő, mint közbenjáró vigyen Isten elé.
Legyek a Főpap jó illatú áldozata, így legyen életem Isten előtt.
Tehát ma is vonatkozik ránk az, hogy bemenetelünkért nekünk kell fizetnünk az ajtóban.
Ez az ajtó maga a megtérés, és az ezt követő újjászületés, egy új kezdet, egy lehetőség belépni egy új Országba.
Ott vár egy új élet, új állampolgárság.
Amikor elérkezik az adófizetés-megtérés és újjászületés ideje, Jézus elküldi Pétert a tengerre, hogy vesse ki horgát.
Most nem hálót, hanem egy halnak egy horgot, egy megadott helyen.
Ez példája annak, hogy Istennek működő terve van arra, hogy kit, mikor, hová küldjön el valaki életét megmenteni.
Terve van a halakkal is, kik a világban, a tengerben élnek.
Tanítványként mindig tudjuk, halljuk, vagy látjuk a mi küldetésünk célja és ideje, és hogy jó helyen vagyunk-e?
Mert a küldetésnek célja van: a hal szájából kivenni a pénzt, amely oda van készítve adományul Istennek, áldozatra!
Nekünk, tanítványként, Jesua parancsára ki kell fognunk "azt a halat", és a már-e ismert útvonalon el kell juttatnunk a szájából kivett státert a templomig.
Ott vár Jesua, ki kéri tőlünk, valamennyiünktől az árat, a templomadót.
Így működik, mikor a Szent Szellem Isten akaratából felkészít valakit a megtérésre, és ad feléje szolgáló tanítványt.
Mi hiába feszegetjük fel sok hal száját, "pénzt", megtérést követelvén, a korbánhoz szükséges adópénzt, a megtérés imáját a nyelvek alól maga Isten készíti be, mikor a Szent Szellem által döntés születik életünkben.
Akkor, mikor szánkkal kimondjuk, hogy Istené akarunk lenni Jesua által, Őt Urunknak elfogadva.
Ekkor, az Ő kezébe letéve életünket, leszünk a Templom kincsévé, mert minden újjászületett ember, aki belép Krisztus Testébe, a Templomba, Isten kincsévé válik.
Így lesz életünk Urunké és Istenünké, áldozati kinccsé, melynek az angyali seregek is örülnek a Mennyben, mikor az hazatérve, helyére kerül.
E történet nyomán sok-sok kérdés merülhet fel, de csak a legfontosabbakat kérdezem:
Valóban és teljesen odaadtuk életünket a Főpapnak kezébe?
Jesua vár, mert szeretné a Te életed is az Örökkévaló elé tenni, hogy valóban kincs lehess.
Lehet, hogy ma még uszkálsz a Nagy Vízben, a Világban, de még ott is megkeres Isten.
Lehetséges, hogy már nyelved alatt van az a szó, az a bekészített ima, mely már nyomaszt régóta, hogy ki kellene mondanod.
Kívánom és kérem Istent, hogy adjon olyan szolgáló tanítványt, ki miattad lemegy a partra, és kezébe vesz.
Legyen, aki nemcsak segíti, hogy kimondjad a megtérés áldozattal és átadással járó imáját, hanem tudjon azzal Jesua elé menni, téged is elkísérve hozzá.
Kívánom azt is, hogy e pénz valóban a Templomba kerüljön, ne földi templom működésére.
Áldozatod, megtérésed sose emberé legyen, hanem egyedül Jesua birtoka legyél.
Oly sok ember és gyülekezet szeretne profitálni a te pénzedből, mikor Téged sajátít ki.
Legyen minden szavad, döntésed, gondolatod és minden földi javad is Urunk előtt és az Ő céljaira, szolgálatára felajánlott, megtisztított áldozat.
Se pásztor, se gyülekezet, se senki nem jogosult téged használni, kihasználni, csupán tanítványként mindenkor Jesua elé vinni és átadni életedet és mindenedet, hogy egyedül Őt szolgálhasd.
Neked nem a gyülekezet gyöngyszemének, hanem a Templom kincsének kell lenned!
A teljes átadás kérdése után azzal kell folytatnom, hogy tudod-e, hogy ez csak a kezdet?
A korbán, az áldozat csak elindulás, és semmi kötelességtől fel nem szabadít.
Erre figyelmeztet sok helyen az Ige is, mikor nemcsak leleplezi az önmegváltást, az adományok, áldozatok önző és hamis formáját.
Igen sok keresztény élet már a megtérés szándékát kijelentő szavai után megáll.
Ennek leginkább az az oka, hogy sokan a megtérést egybemossák, azonossá teszik az újjászületéssel.
"Letudtunk" mindent azzal, hogy megtértünk, a "templomajtóig" eljutván, leadtuk a váltságdíjat.
A nyitott ajtón be is kell lépni, mert szolgáló, papi feladat is vár ránk!
Az ajtón belépni viszont nem jelent mást, mint az Ajtó, Jesua HaMassiah uralmának elfogadásával hátunk mögött hagyni mindazt, ami e világhoz köt.
Ahogy az Ószövetségben az engesztelési pénzt, azaz a megváltási pénzt kéri a Mindenható minden felnőtt férfitől, úgy ma is kéri Jesua HaMassiah, hogy Isten elé tehesse életünket.
Azonban Ő nem fogad el mást, csak tiszta, előirt fizetőeszközt.
A kettős drachma, mely két uralkodó és hatalom jeleit mutatta, nem lehetett fizetőeszköz.
Ma sem lehet kettős, és leginkább szellemben kettős!
E kettősség jellemzően látható életed kétoldalúságán, mert mindenki láthatóan hordozza az őt uraló hatalom arcképét a mindennapokban.
Sokszor mondjuk ki, hogy kihez tartozunk, mikor mintegy büszkén dicsekszünk azzal, hogy mely gyülekezet, pásztor uralma alatt állunk, milyen "...ista"-ként milyen "izmus" vezet és irányít.
Mintegy mellesleg valljuk keresztényi voltunkat.
Ennél csak az borzalmasabb, mikor egy érmén elfér a Krisztus és Antikrisztus arcmása!
Gyülekezetek magukat templomnak nevezik, miközben csak gyülekezések.
Lehet, hogy a Templomba menők is ott vannak, de nem Isten lakóhelye az, ahol formális keresztények, megtért, de újjá nem született emberek, más isteneket tisztelő és imádó bálványimádók vannak.
Ideje szétválasztani e kettőt, mert a tolerancia csak a lelki keresztények jellemzője, míg a Szent Szellemben való egység a Templomé: Krisztus Testéé. Ott idegen szellem nem lehet jelen.
Idegen szellemiségnek az Ajtó zárt, Krisztusban nincs helye, e Királyságba idegen hatalom nem törhet be.
Természetesen szükséges kimennünk az ajtónál várakozókhoz, vagy az ott évtizedek óta táborozó, megtért emberekhez, hogy végre fizesse meg az árát a bejutásnak, és szólhatjuk az evangéliumot mindenkinek, ki hallhatja azt.
Azt azonban ne felejtsük el, hogy a Nép közé, a pusztai templom udvarára sem mehetett be se beteg, se idegen isteneket imádó nép.
A léviták mentek ki gyógyítani, és őrök álltak a bejáratnál.
Isten mai népének sem más a törvénye, és a lévitáknak is ugyanaz a feladata.
A léviták, - kik valamennyien vagyunk Krisztusban és Krisztus által- már a Templomhoz tartoznak.
Egy másik Ország polgáraiként e világban élhetünk és csak szolgálhatjuk Országunkat és Királyát.
Hasonló életünk van, mint a nagyköveteknek, kik a fogadó országhoz nem tartoznak, de bizonyos törvényeit betartják, azonban mindenben és elszámolással saját Országuk törvényeinek vannak alárendelve, és tartoznak elszámolással.
Hasonló módon diplomáciai védelmünk van, e világ nem ítélhet el bennünket.
Azonban van egy Ország, ahova a Világ és a Sátán követei sem tehetik be lábukat.
Itt nincs tolerancia, nincs engedékenység, mert a szentségbe, a Templomba, Krisztus Testébe és egykor a Mennyeknek Országába csak megszabadult, megtisztult, és megszentelődött lelkek lehetnek.
Ezért kell megkérdeznem:
Kinyitottad-e a szádat, mint halacska, hogy ezzel a kimondott akaratod válhasson Jesua által megváltássá?
A teljes árat fizetted-e? Mert nincs Istennél kettős állampolgárság!
Ha tanítvány vagy, az Úton együtt mész-e Jesuával, mint Péter?
Hallod-e az Ő szavát, utasításait, avagy olykor "magánzó" vagy saját tervekkel, ötletekkel?
Tudod-e, hogy Ő hová küld halászni, vagy horgot kidobni?
Magadénak, gyülekezetednek sajátítod-e ki a halat és a pénzt?
Valóban tiszta pénzzel fizettél a Templom ajtajában, vagy Jesua kezébe kettős életedet tetted bele?
E változatlanul kettős drachma miatt nincs belépésed a Templomba, előrelépésed hitedben és állapotodban?
Ez a kettős drachma a világ, idegen szellemiség működési területét és jogosultságát jelzi életedben?
Nem estél-e bele abba a hibába, hogy megtérésed korbánja után megálltál, és nem léptél tovább kötelességeid teljesítésében?
A szabadulás, tisztulás, megszentelődés útját nem kezdted el, vagy nem folytattad?
Így keressük azt, hogy miképpen léphetünk Jesua Útján feljebb és beljebb, hogy életünk egyre inkább szolgáló és kincs, valamint Isten Oltárán jó illatú áldozat legyen.
Ezen a szombaton újra kéri Urunk és Istenünk a fél sekelt mindenkitől.
Van minden mulasztást rendezni, pénzünket "templomi" pénzre átváltanunk, és mindent odatenni az Oltárra.
Megváltozhat vallásos életünk gőgös biztonsága, mindenben engedelmes, hűséges, alázatos tanítványi életre, hogy elrendelt helyén lévő, szolgáló élet lehessen, mely Istennek tetsző gyümölcsöket terem Urunknak.
Ennek a Szombatnak második, és talán keményebb, nehezebb feladata a killájim kiirtásának elérkezett ideje.
A Tíz Parancsolat magyarázatában találkozunk azzal a rendeléssel, hogy " kétféle magot ne vess" / 3.Mózes 19, 19/
Tehát most jött el az ideje megvizsgálni, hogy hol van két, másfajta növény elvetve egymással.
És most szól a parancs: mind kettőt, a teljes vetést ki kell irtani!
A kihirdetés nem gyomlálásra hív fel, hanem válogatás nélküli, teljes kiirtásra, mintegy beszántásra, hogy egy újabb vetésnek legyen helye az előző helyett:
" Ne vess a szőlődbe kétféle magot, hogy fertőzötté ne legyen az egész: a mag, melyet elvetsz, és a szőlőnek termése." /5.Mózes. 22, 9 /
A mai, keresztény szőlőskertekben is tudni, ismerni, sőt megtartani szükséges e rendeletet.
Olyan sokan ültetnek mindenhol mindenfélét.
Eljön azonban az az idő, mikor a magok kikelnek, és a szakértő szemei már a növény kezdeti alakjában is felismeri a majdani gyümölcsöt.
Istennek hála, ma is vannak, kik a szolgálati ajándékok mellett, a szellemek megítélésének ajándékát szolgálatra is, jelen esetben "kertészkedésre" is megkapták, és már a kezdetekkor látják a következményeket.
A mai gyülekezetekre, és életekre is jellemző, a sikerorientált, látványos növekedés mellett, a "gazdaságosság", mely nemcsak a föld és növények kizsigerelésével jár, hanem mindent, ami látszólagosan hasznos, egymás mellé ültetnek.
Kukorica mellé babot, mely akár meg is fojthatja, és általam tapasztalt jelenség volt, mikor szőlőbe fokhagymát láttam ültetni. Ebben az esetben a szőlőt kevésbé támadta a filoxéra, de a szőlő és ezáltal a must és a bor egész furcsa zamatot kapott.
E felszólítás ma leginkább arról szól, hogy bármennyire szép, és szerintünk hasznos és gazdaságos, sose ültessünk egymás mellé szellemit és lelkit.
Bizony az Ige üzenetét megfojthatja a teológia és sokféle tudomány, de mindenképpen más színben látjuk, más ízben ízleljük a tiszta bort.
A szellemi öröm borát lelkivel keverjük.
A gyógyítás borát valódi gyógyulás helyett lelki kenőcsökkel cseréljük fel, vagy lelkivel hígítjuk a szellemit.
Mégis a bort hamisítja a Sátán is, más örömet, más gyógyulást és más kelyhet kínálva a hálaadás pohara helyett, és Krisztus vérét másítva, beszennyezve.
"Az olajat és bort ne bántsd!" / Jel. 6, 6/.
Nem véletlen tehát, hogy az utolsó időkben e két, ingyen kapható, és életet adó jelképhez, a Szent Szellem és a Megváltás munkájához nem nyúlhat a Sátán.
Számunkra azonban már jó előre figyelmeztet Urunk, hogy a lelki és szellemi keveredése előtte nem áll meg!
Mindazon teológiák, melyek emberi értelemből, mindazok a szolgálatok, melyekre emberi érdekek jó szándékai tekerednek, mindazon gyülekezetek és emberek, pásztorok helyett, kik kevertek szellemben-lélekben, Isten újat akar.
Kiszántott, újjászületett életeket és gyülekezeteket.
Amikor a magot vetők, Igét hirdetők ezt nem veszik figyelembe, nem szellemben és szolgálati ajándékkal szolgálnak, hanem saját és közösségi célokat vetnek, Isten kegyelmes Népéhez, hogy mindig legyen tiszta olaja, és bora.
Csak hálát adhatunk, mikor a vetés ki lesz szántva, és áldhatjuk Urunkat, hogy a tisztítást Népén kezdi!
Ma még oly sok helyen jelenik meg az Ige mellett a történelem értékelése, és lesz történelemkönyvvé, sőt legendáriummá az Ószövetség, Isten titkai misztikus tanokká, kabbalává, fals karizmatikus módszerekké válik a Szent Szellem ismerete.
Véghetetlen sorban folytathatnám mindazon történéseket, mikor a szellemi lelkivé válik és a lelki felett idegen szellemek vesznek erőt és uralmat.
Olykor archeológusok és történészek magyarázzák az Ószövetséget, és Jézus életét, asztrológusok és asztronómusok magyarázzák a betlehemi éjszakát, a történelem ismeretlen, vagy meg nem magyarázott eseményei válnak csodákká, bevonulva az igazi jelek és csodák közé társnak, az elrejtett titkok misztikussá válnak, sőt okkultizmussal hamis másolatok készülnek, a Biblia titkait kabalával és misztikával fejtegetik, hogy másokat is akarva, akaratlanul elvezessenek az Igazságtól.
Más vallások kutatása oda vezetett, hogy a zsidók, muszlimok, hinduk és sokan mások egy isten-hitét eggyé teszik és egymást testvérként elfogadják úgy, hogy "keresztény" egyházak építik eme antikrisztusi egységet.
Ezek a keveredés már kinőtt növényei, sőt azok szimbiózisa, egymás kiegészítése.
Ilyen következmény, mikor tudós professzornő az egyik budapesti, protestáns teológián tanítja, hogy az Ószövetség egy szép mesekönyv, de igazságtartalma nincs.
A másik teológia még bölcsebb ószövetségi tudósa nyíltan tagadja Jézus Krisztust, mint protestáns.
A tolerancia miatt, amiatt, hogy engedtünk együtt nőni két különböző vetést, annyira elváltozott a Kert, hogy a Szőlőtő éppen hogy felismerhető a dogmatika, teológia, tudományok zűrzavarában, és modernnek, korszerűnek, liberálisnak mondott keresztény világban, mely így hamarosan fel lesz szántva.
Isten ma, a régi javítgatása helyett újat, tisztát és szellemben egyet akar velünk kezdeni!
Az új bor, új tömlő példázata ma már közeli valóság.
Észre kell vennünk, hogy Istennél ma sincs kettősség, mert jön a parancs Tőle a teljes kiirtásra.
Ez számunkra mindennapos parancs egyben, és örök időkre szóló.
Hívő életünkben csak a Szőlőtő és annak ágai növekedhetnek, gyümölcsöt teremvén.
Újabb szőlőt, mustot és belőle bort.
Ezért teszem fel most a kérdést, hogy életünkben van-e általunk ültetett, minket, vagy másokat szolgáló és a szellemi helyett lelki célokat építő, éltető növény, Isten Szőlőjén kívül?
A Világnak, bálványunknak, magunknak ültetett?
Ez persze lehet szép és kívánatos magunknak, másoknak, de valójában Isten ültette?
Talán Izmaelként növekedik valaki, valami?
Isten nem tűri meg, hogy két Úrnak szolgáljunk, felemás igában éljünk,
nincs kétféle Igazság sem.
A sokat prédikált virágos rét példája, miszerint sokan sokfélék egy réten milyen szépek vagyunk, bizony legtöbbször a tolerancia bűnét magyarázza, teszi vonzóvá.
E példát had summázzam azzal, hogy mindez csak akkor igaz, ha e Rét Istené, minden Virág egyedül Őneki pompázik, áldja és dicséri egyedül Őt.
Minden, ami kettősséggel bír, azzal van betöltve, minden szőlő, ahova szándékosan, talán jóindulattal kétféle növényt tettünk: kiírtatik.
Miképpen ennek görög-római filozófiája, a hellenizmus és annak utódai is lelepleződnek és kiszántatnak Isten Népe közül.
A pogány keresztények megtisztulnak, és a keresztény-pogányok kiirtatnak.
Az igazi, csak szőlőből álló Isten Kertje is olykor gazossá válhat.
Nem látjuk, hogy honnan kerül oda a magja, tehát figyelnünk kell, óvni a kert tisztaságát.
Némely növények úgy terjednek, hogy mindenféle repkedő madarak megeszik gyümölcsüket.
Rájuk nem hat mindez, még ha mérgező is magvuk, de egy másik terület felett repülve, másik kertben tanyázva lepottyantják, és ott idővel e magok kikelnek.
Ismerjük a Szent Szellem által e " madarak fajtáit", és mielőtt kikelne az általuk hozott mag, takarítsuk ki, de ha már kikelt, bizton megismerjük a leveléből, később a virágjából, hogy mit fog teremni.
Mielőbb gyomláljuk ki!
Az sem árt, ha ismerjük a madarat már távolról a tollukról, és elhessegetjük, leszállni sem engedjük.
Szeretettel, de határozottan.
Jártamban-keltemben nagyon sok kertben jártam már.
Igen kevés helyen találtam igazi szőlőültetvényt.
Igen sok napraforgó táblát láttam, gazzal telve, és estike virágágyásokkal.
Az ő viráguk akkor és csak arra nyílottak, és arra fordultak, melyeket kellemesnek, jónak tartottak.
A legtöbb veréb is e táblákon volt.
Beszélhetnénk a futórózsákról, akik lelkesen nyújtózkodnak mindenfelé szertelenül, és a hangot nem adó, de mégis trombitavirágokról.
Oly sok keresztény néma harangvirág, hangtalan hangszer!
Kitalált és nem működő elhívások, gyülekezetek, szolgálatok.
Mert nem tőbe beoltott ágak és vesszők!
Izmaelek.
Naponta jönnek-mennek minden felöl irányzatok, divatok, hullámok.
Olykor látványos, felemelő szelek és mozgalmak.
A könnyűnek találtatott magok pedig szálnak, repülnek és még a kerítések felett is beszállnak a kertbe, majd kikelnek alattomosan, szolidnak tűnő csendben.
Ma, ezen a szombaton elhangzik a rendelet: irtsátok ki mindazt, ami beszennyez, és beszennyeződött.
Irtsátok ki a kettős vetést, a kettős beszédet, a kettős mércét Krisztus Testéből!
Mindezt azért, mert Urunk a Kertjében új szőlőt akar telepíteni!
Ha megtisztítjuk Istennek e területet, előkészítjük a talajt befogadásra, Atyánk újra ültet, hogy legyen új termés és abból új bor.
Most mindezek, melyeket elsoroltam, valamennyiünknek szól.
Az adó befizetésének megvizsgálása éppúgy, mint a szolgálati helyem, Isten által a Kertjében gondozásra átadott parcellácskám megtisztítása, minden kettősség kiirtása életem, szolgálatom egyes területeiről.
Az adót már megfizettem, hogy mindent átadtam, és semmit nem tartottam meg életemből, az én Uramat minden feltétel nélkül követem, teljesen átadtam életem, hogy Őáltala Isten Népéhez tartozzam.
Az életemben évek során Isten kiirtott mindent, ami idegen, oda nem illő, kiirtotta a megfertőződött szőlőt, vallásos életemet, majd újra, újat plántálva elültetett az általa kijelölt helyemen.
Naponta folyik életemben a tisztítás, hiszen lelki ráhatások révén próbálkozik régi és új, lelki és emberi szándék életre kelni, meggyökerezni.
A kezdet és az új telepítése óta immáron több év telt el, és egyre inkább, naponta több és több gyümölcsöt kér tőlem az én Uram.
Tudom, hogy utam nemcsak az " új telepítés", hanem folytatása, mikor az új borhoz Uram már új tömlőt is készít számunkra, belőlünk.
Egyre inkább látható, hogy Isten valóban az Ő Kertjében újat kezd, újat telepít, új bort sajtol, és a régi vallásossá vált keretek helyett új tömlőt készít.
Mikor ezt az időt szemlélem, újra láthatom Isten Rendjét, és tervszerűségét.
"Mikor pedig bementek arra a földre, és plántáltok ott mindenféle gyümölcstermő fát, annak gyümölcsét körülmetéletlennek tartsátok.
A negyedik esztendőben pedig annak minden gyümölcse szent legyen, hálaáldozatul az Úrnak." / 3 Mózes 19, 23-26 /
Közösségünk, Isten Kertjének kicsiny darabja ebben az évben elérte a negyedik életévét.
Sok-sok tisztítással metélte körül szíveinket, sok-sok feleslegest eltávolított, hogy haladhassunk a megszentelődés útján.
Első, érett gyümölcseink már az Urat dicsőítik.
Folyamatos felügyelet, védelem, tisztítás, mintegy kertészkedés lett életünk, mert e kicsiny kertrésztől Isten, a mi Gazdánk már igazi gyümölcsöket vár el, joggal.
Néhány napja, Tu Bisvátkor erre is figyelnem kellett, hiszen ekkor a fák ültetésének is napja van.
Ezen az Ünnepen azonban volt egy fordulópont, melyet Izrael Népe ma is megtart, vagyis a harmadik évet betöltött fák terméséből tizedet kell adni a Királynak.
Az ennél idősebb fák, kik negyedik esztendősök már olyannyira Istené, hogy a negyedik esztendő minden termése az Úré./3 Mózes 19, 24 /
Az elrendelés szerint hálaáldozatként szent legyen Neki. /24. Vers /
Hívő életünk tehát legyen gyümölcsöző, és hálaadással köszönjük meg az Ő jóságát, arra emlékezvén, hogy nem mi ültettünk, nem mi éltettünk, és nem értünk és nekünk teremnek gyümölcseink.
Ugyanígy nem mi vittünk valakit a Világból, a tengerből kiemelve a templom ajtajába Jesuához, hanem az Atya akarata tette a Szent Szellem által alkalmassá a helyet, időt, és készítette be a státert a "hal" szájába, mert ez az akarat tette életét Jesua kezébe.
Mindezekért, mindenkor adjunk hálát, és legyünk átadott életű, szolgáló és gyümölcsöt termő tanítványok.
2004.febr.21.
Copyright © 2004-2008 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat
|
|
|
